A dráma szerelmesei biztosan megnézték Ölj meg, gyógyíts meg. A koreai drámában Ji Sung egy disszociatív identitászavarban szenvedő férfi karaktert alakít. Felelősség nélkül, 7 (hét) különböző személyiség van benne. Minden személyiségnek van neve, fizikai jellemzői és különböző karakterei.
Az Egészséges Banda azon töprenghet, hogy miért van valakinek más a személyisége? Mi okozza ezeknek a különféle személyiségeknek a kialakulását?
Olvassa el még: Nem csak a filmekben, több személyiségprobléma is létezik!
A disszociatív identitászavar okai
A DID jelentése Disszociatív identitás zavar vagy indonézül disszociatív identitászavarnak hívják. A disszociáció valójában egy mechanizmus "megbirkózni"", ahol az ember arra használja, hogy elmeneküljön a stressztől vagy a traumás emlékektől, vagy elkerülje azokat. A disszociatív védekező mechanizmusként is használható a fizikai és/vagy lelki fájdalom ellen.
A DID vagy disszociatív identitászavar a disszociatív rendellenesség egyik formája disszociatív amnézia,Disszociatív fúga, és Deperszonalizációs zavar. A DID prevalenciája világszerte az általános népesség 1-3%-a. Kritériumok alapján Diagnosztikai és statisztikai kézikönyv nak,-nek Mentális zavarok (DSM 5), főbb jellemzők Disszociatív identitás zavar (DID) legalább 2 (két) különböző személyiség létezése, akik felváltva veszik át vagy irányítják a szenvedőt.
Miért kap valaki DID-t? A tanulmányok azt sugallják, hogy a DID rendkívüli élményekkel, traumatikus eseményekkel, fizikai bántalmazással és/vagy gyermekkorban történt bántalmazással jár, különösen 5 (öt) éves kor előtt.
Ennek a tapasztalatnak köszönhetően az ember létrehoz egy önvédelmi mechanizmust (önvédelmi mechanizmus) egy másik személyiség létrehozásával a tudatán kívül azzal a céllal, hogy megszabadítsa őt az átélt traumától.
Olvassa el még: 4 módszer a múltbeli traumák megszabadulására
Más létrehozott személyiségek általában különböznek a fő személyiségtől, vagy akár ellentmondanak is annak. Az egyik személyiségből a másikba való átmenetet általában stressz, félelem vagy harag váltja ki. Az alteregó (második én) átveszi a páciens tudatát, így a szenvedő egy másik személy lesz, akinek más neve, kora, karaktere, sőt neme is.
Aki kedves, udvarias, változáskor betartja a szabályokat, lehet goromba, dühös, sőt szabályellenesen cselekszik, amikor az alteregó átveszi a tudatát. És amikor visszajött, amikor megkérdezték, hogy mi történt és mit csinált, nem emlékezett rá, amit amnéziának hívtak.
A DID-ben szenvedők általában fejfájást éreznek, amikor egy másik személyiség felbukkan. A DID-ben szenvedők nehezen ismerik fel magukat, és gyakran zavartságot tapasztalnak, mert gyakran nem veszik észre, mit tettek. A DID-ben szenvedőknek érzelmi instabilitásuk miatt is nehéz kapcsolatot létesíteniük másokkal.
Ha nem kezelik komolyan, a DID-ben szenvedő egyének hajlamosak szorongásos zavarokat, depressziót tapasztalni. olyan tevékenységeket hajtanak végre, amelyek valószínűleg megsértik magukat, vagy alkohol- és kábítószer-használatba esnek.
Olvassa el még: 5 leggyakoribb étkezési zavar
Gyógyítható-e a disszociatív identitászavar?
Meg lehet gyógyítani? A hirtelen személyiségváltozásokat gyakran észre sem veszi a szenvedő, így a DID-ben szenvedők általában nincsenek tudatában betegségüknek.
Ezért ebben a tekintetben fontos a család és a közeli emberek szerepe. A korai felismerés és a megfelelő kezelés megakadályozhatja, hogy a DID-ben szenvedők olyan dolgokat tegyenek, amelyek másoknak és önmaguknak is árthatnak.
A DID kezelése hosszú távú terápiát igényel, melynek célja a teljes megosztott személyiség újraegyesítése. A kombinált terápia, beleértve a pszichoterápiát, a viselkedésterápiát és a gyógyszeres kezelést, az általánosan használt kezelési lehetőség. A család és a közeli emberek támogatására van szükség ahhoz, hogy csökkentsük a szenvedő múltbeli traumáját.
Bár a DID kezelése nem könnyű, ez nem jelenti azt, hogy nem lehet megtenni. Az orvosoknak és a terapeutáknak meg kell tudniuk győzni a pácienst, hogy képesek legyenek együtt dolgozni a gyógyításban. Az elszenvedőnek a hozzá legközelebb állók szeretete segít csökkenteni a múltbeli traumát, így visszatérhet egész személyéhez.
A DID megelőzése az, hogy megakadályozzuk a gyermekeket olyan helyzetekben és cselekedetekben, amelyek növelik a kockázatot, mint például az erőszak, a bántalmazás, a gyermekek elhanyagolása. Ha egy gyermek traumát tapasztal, azonnal forduljon pszichiáterhez (pszichiáterhez) a korai kezelés és a további fejlődés megelőzése érdekében.
Olvassa el még: Az identitásválság okai a koronavírus-járvány közepette
Referencia
- Rehan M, Kuppa A, Ahuja A és mtsai. 2018. A disszociatív identitás furcsa esete l. Zavar: Vannak-e kiváltó tényezők? Cureus. Vol. 10. (7).p. e2957.
- David S és mtsai. 2013. Disszociatív rendellenességek a DSM-5-ben. Annu Rev Clin Psychol. Vol. 9. p. 299-326.
- Disszociatív identitászavar (többszörös személyiségzavar) //traumadisssociation.com/dissociativeidentitydisorder
- Fabiana F. 2019. Ki lehet gyógyulni a disszociatív identitászavarból? //psychcentral.com/lib/can-you-recover-from-dissociative-identity-disorder/
