Jelenleg a levegőszennyezés az egyik olyan probléma, amellyel mindannyiunknak tisztában kell lennie. Ez a környezeti probléma sok ország – köztük Indonézia – fő gondja lett. Az ok az, hogy hazánkat jelentette Bloomberg a légszennyezettség miatt a világ 8. helyén a leghalálosabb ország.
Évente körülbelül 50 000 ember hal meg a levegőszennyezés következtében. A hatás nem csak a mentális egészséget és a halálozást érinti, hanem a környezet minőségét is. Indonéziával együtt 14 olyan ország van, amelyek légszennyezettsége miatt a világ leghalálosabb országai közé tartoznak.
Jelentéseken keresztül Bloomberg Ebben az esetben kiderül, hogy a légszennyezés miatt leghalálosabb országokat nem csak a fejlődő országok kapják meg, hanem még a fejlett országok is. A legfelső sorrend az az ország, ahol a legmagasabb a légszennyezettség miatti halálozás kockázata.
- Kína
- India
- Pakisztán
- Banglades
- Nigéria
- Oroszország
- Amerikai egyesült államok
- Indonézia
- Ukrajna
- vietnami
- Egyiptom
- német
- pulyka
- Irán
- Japán
Olvassa el még: Legyen óvatos, a passzív dohányosok is hajlamosak a rákra!
A levegőszennyezés hatása a szervezetre
A légszennyezés egészségre gyakorolt hatása a rák kialakulásának kockázata, különösen a tüdőben. 2013-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatást végzett a rákkal kapcsolatban, és arra a következtetésre jutott, hogy a kültéri levegő szennyezettsége rákkeltő vagy tüdőrák okozója az emberek számára. Itt látható a légszennyezés hatása, amely a szennyező anyagokból látható.
- Részecske (PM). Ennek a vegyületnek a fő összetevői a szulfát, nitrát, ammónia, nátrium-klorid, korom, ásványi por és víz. Ezek az összetevők szilárd és folyékony vegyületek, különösen a levegőben lebegő szerves és szervetlen anyagok keveredésének eredménye. Ezek a finom részecskék általában 10 mikron alatti méretűek, és rossz egészségi kockázatot jelentenek, mert megtelepedhetnek a szív területén. A helyiségben légszennyezés található, mint például a hagyományos kályhák használatából származó füst. Kiderül, hogy képes megfertőzni az akut légutakat és gyors halált okoz, különösen kisgyermekeknél.
- Ózon (O3). Ezek a vegyületek a napfény és a szennyező anyagok, például a járművekből és az iparból származó nitrogén-oxidokban, valamint a járművek és az oldószerek által termelt VOC-k reakciójából keletkeznek. Ezért az ózon könnyen megtalálható és belélegezhető, ha napos az idő. Milyen hatással van az egészségre? Az ózon légzési problémákat, például asztmát okozhat, csökkenti a tüdőfunkciót, és tüdőbetegséget is okozhat. Az európai kutatások kimutatták, hogy az ózonszint növekedése miatt napi 0,3 százalékkal nőtt a halálozási arány. Ezt a szívbetegségek okozta halálozási arány 0,4 százalékos növekedése kísérte minden köbméterenkénti 10 mikrogramm felületi ózonnövekedés után.
- Nitrogén-dioxid (NO2). Ezt a vegyületet tartják a legmérgezőbbnek és leghalálosabbnak az összes szennyezőanyag közül. Az NO2 jelentősnek számít a légúti gyulladások kiváltásában. Ezt bizonyítja a hörghurut tüneteinek növekedése az asztmás gyermekeknél, és a tüdőfunkció csökkenésének kockázata a nitrogén-dioxidnak való kitettség miatt hosszú távon. Általában ezek a vegyületek az égés során keletkező füstökben találhatók meg, például fűtési füstökben, erőművekben, járműmotorokban és hajókban.
- Kén-dioxid (SO2). Ennek a vegyületnek a természete színtelen, de éles szaga van. Ezt a gázt kéntartalmú fosszilis tüzelőanyagok (szén és olaj) elégetésével, valamint ként is tartalmazó ásványi érc olvasztásával állítják elő. Emellett az erőművek és a gépjárművek füstjében is megtalálható. Ennek a gáznak való kitettség természetesen egészségügyi kockázatot jelenthet. Egyikük zavarhatja a légzőrendszert. Konkrétabb betegségek esetén a kén-dioxid szemirritációt, légúti gyulladást, nyálkakiválasztást, asztmát, krónikus hörghurutot okozhat, hogy az embert fogékonyabbá tegye a légúti fertőzésekre.
- Szén-monoxid (CO). Ez a gáz közvetlenül kapcsolódhat a vér oxigénjéhez, mert megakadályozhatja az oxigén felszívódását a vérben. Ennek eredményeként a szén-monoxid jelentősen csökkenti a szív oxigénellátását. Ha szívbetegségben szenvedő emberekkel érintkezik, az természetesen ronthatja egészségi állapotukat.
Nem csak a szülőknek, a gyerekeknek is figyelmet kell fordítaniuk a levegőszennyezésnek való kitettségre. Jobb, ha gyermekét olyan felszereléssel látja el, amellyel elkerülheti a környezetszennyezést, különösen, ha a szabadban tartózkodik, például tömegközlekedési eszközökön. A káros szennyező anyagok valójában gátolhatják a növekedést és fejlődést, és fennáll a tüdőbetegség kialakulásának kockázata az élet későbbi szakaszában. Kissé eltér az idősektől és az idősektől, a levegőszennyezésnek való kitettség gyors halált okozhat, különösen azoknál az embereknél, akiknek kórtörténetében tüdőbetegség szerepel.