"Ne edd meg azokat a húsgombócokat, oké. Van benne vegyszer."
Gyakran hallunk ilyen szavakat. Igen, a húsgombócok helyettesíthetők cilokkal, pempekkel, sült ételekkel és másokkal. Beleértve az iskolás gyerekek nassolni valóját is, amikor az anyukák azt tanácsolták kedvenc gyerekeiknek: "Ne nassolj, igen, vannak vegyszerek."
Vegyszerek, különösen Manapság, egy természetes dolog, amely megtalálható az élelmiszerekben, különösen a feldolgozott élelmiszereket tartalmazó élelmiszerekben. A hivatalos neve Food Additives vagy gyakrabban BTP. Az egészségügyi miniszter 2012. évi 33. számú rendelete kimondja, hogy a BTP olyan összetevő, amelyet az élelmiszerekhez adnak, hogy befolyásolják az élelmiszer jellegét vagy formáját.
Ez gyakran félreértés. Mintha az élelmiszerekhez adott bármely vegyszer rossz lenne. Beleértve a mecin alias MSG-t. Valójában a BTP emberi munka eredménye, amely az embertársak javát is szolgálja. Egyszerűen fogalmazva, a BTP az élelmiszer-technológia fejlődésének terméke. Pontosan a BTP-vel többféle ételt is ehetünk.
A legegyszerűbb BTP például egy tartósítószer. Ilyen típusú vegyszer nélkül nem lesz könnyű instant élelmiszert találnunk a minimarketekben. Hasonlóképpen édesítőszerekkel és ízfokozókkal. Magának a BTP-nek vannak feltételei, amelyeket teljesíteni kell. Először is, a BTP nem közvetlenül fogyasztható.
A név egyben kiegészítő összetevő is, így funkciója nem a közvetlen fogyasztás. A BTP-nek lehet tápértéke is, amelyet szándékosan adnak az élelmiszerekhez technológiai célokra az élelmiszerek gyártása, feldolgozása, kezelése, csomagolása, csomagolása, tárolása és/vagy szállítása során. Célja, hogy egy összetevőt állítson elő vagy várhatóan az élelmiszer tulajdonságait közvetlenül vagy közvetve befolyásolja.
Tehát ismét minden BTP-nek használnia kell. Lehetetlen, hogy a gyártók furcsa dolgokat tegyenek az élelmiszerbe, ha az nem hasznos. Még egy dolog, az előírások szerint a BTP nem tartalmazza az élelmiszerekhez hozzáadott szennyező anyagokat vagy összetevőket a tápérték fenntartása vagy növelése érdekében.
Így tehát, a BTP hozzáadásával remélhetőleg az élelmiszerek tápértéktartalma fenntartható, vagy az eltarthatóság minősége nő. Az is lehet, hogy az ételt könnyebb tálalni egyedi formájával, állagával és ízével.
Vagy a tartósítószer BTP jelenlétével azt remélik, hogy a szavatossági idő hosszabb lesz, hogy a cikarangi gyárakból származó élelmiszerek eljuthassanak Pápuába anélkül, hogy előbb el kelljen állniuk. Ez magában foglalja az élelmiszereket károsító mikroorganizmusok szabad működésének megakadályozását.
Egy másik példa a BTP használatára az, hogy egy élelmiszert ropogóssá vagy puhává tegyünk a szájban. A közönséges csokoládé csokoládé zselével más érzést kelt, igaz? Van, aki szereti a csokoládét, de nem szereti a zselét, és fordítva. Ezt a fajta tanfolyamot az élelmiszer-előállítóknak biztosítaniuk kell.
Ezt a BTP-t csak az élelmiszer-kategória maximális felhasználási határértékének túllépésével szabad használni. A szabályokat a POM Ügynökség vezetőjének a különböző típusú élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó szabályzataiban láthatjuk.
A szabályozott BTP bizonyos típusai a mesterséges édesítőszerek, zselésítőszerek, kötőanyagok, csomagológázok, emulgeáló sók, hajtóanyagok, habzásgátlók, bevonatok, előhívók, csomósodásgátlók, sűrítők, keményítők, savanyúságot szabályozó szerek, lisztkezelések, hordozóanyagok , nedvesítőszerek, szénsavas szerek, ízig.
A BTP-t tartalmazó élelmiszerek esetében fel kell tüntetni a BTP-t a címkén. Még az antioxidánsok, mesterséges édesítőszerek, tartósítószerek, színezékek és ízfokozók esetében is fel kell tüntetni a BTP típusának megnevezését és a színezékek speciális indexszámát.
Tehát ha véletlenül látja a „Mesterséges édesítőszert tartalmaz, 5 (öt) év alatti gyermekeknek, terhes nőknek, szoptatós anyáknak nem ajánlott” feliratot, azt nem a gyártók találták ki, hanem valóban megköveteli a kormány. Vagy a mesterséges édesítőszereket, például az aszpartámot tartalmazó feldolgozott élelmiszerekben gyakran olvassuk a „Fenilalanint tartalmaz, nem alkalmas fenilketouriás betegek számára” figyelmeztetést.
Valójában az veszélyes, ha a BTP használata túlzott, vagy a felhasznált anyagok nem élelmiszer-adalékanyagok, hanem textilfestékek vagy hullatartósítószerek. Ez csak rossz. Ismétlem, nem minden élelmiszerben lévő vegyszer káros. Lássuk, mik az összetevők.
Egy dologra érdemes odafigyelnünk, az az ADI (Acceptable Daily Intake), amely az élelmiszer-adalékanyagok maximális mennyisége milligrammban testtömeg-kilogrammonként. Egész életen át minden nap fogyasztható anélkül, hogy egészségkárosító hatást okozna.
Általában a gyártók ezeket az anyagokat az ADI-tól nagyon távoli korlátok közé sorolják, de vannak „elégséges” anyagok is. A lényeg ugyanaz, ne vigyük túlzásba. Ez a fajta kontroll, amelyet önmagunkba, családunkba és közeli környezetünkbe kell beiktatnunk, hogy okos fogyasztókká váljunk.
Ó, igen, ahhoz, hogy ilyen irányítási képességekkel rendelkezhessünk, a címkék olvasásának szokása valóban a legkötelezőbb dolog. Legyünk együtt okos fogyasztók!
